Felvettem a manát az asztalról, és eltettem. Vigyáznom kell rá mert tuti sokat ér. Óvatosan mentem ki a szobából, nem akartam hogy lássanak. A piac felé vettem az irányt, ahol Purriry felajánlotta segítségét. Fogalmam sem volt róla mennyibe kerülnek azok a gyönyörű ruhák amiket megmutatott nekem. Elővettem a manáimat hogy lássa mennyi a maximum amiért vásárolni tudok, majd elém tette azokat a ruhákat amik szerinte jók lennének és még bele is férnek az árba. Végül egy fekete ruha mellett döntöttem, aminek az alján, és a mell részén arany szegély volt. Szív alakú dekoltázsa volt, és combközépnél nem sokkal feljebb ért. Felpróbáltam és kényelmes volt, Purriry szerint is jól állt, így úgy döntöttem megveszem. Már épp mentem volna visszaöltözni, amikor is egy füttyentést hallottam, majd Eza hangját „Nevra nem elég neked ennyi büntetés?!” , mint aki nem hallott semmit tovább mentem, átöltöztem majd fizettem a macskának. Épp indultam volna vissza a szobába, még el sem döntöttem melyikbe, amikor majdnem feldőltem. Egy pillanat alatt felismertem hogy Valky izmos hasának sikerült nekisétálnom, de az utolsó pillanatban elkapott hogy ne dőljek fel.
- Na mit vettél? – kérdezte mosolyogva.
- Majd meglátod a bálon – vigyorogtam rá – hogy tudom visszafizetni neked a manát?
- Miért akarnád? - közbe elindultunk befelé
- Mert ez a tiéd, nem kéne nekem adnod. És még az értékét se tudom, mennyit költöttem? Mennyibe kerül egy étel, vagy víz itt? – kérdeztem kétségbeesetten.
- Nyugalom kicsi lány, ennyit tudok nélkülözni, főleg hogy olyan dologra költöttem amit szeretek, úgyhogy nem kell visszaadni. – mondta, majd fokozatosan elkezdett vörösödni a feje, ahogy rájött mit mondott.
- Reménytelen eset vagy – nevettem, majd beléptem az ajtómon. – Te most várj meg, 2 perc. – eltettem a ruhát a szekrénybe, gondosan hogy ne gyűrődjön össze, majd kimentem vissza Valkyhoz.
- Tuti nem láthatom?
- Nem, majd a bálon. – kacsintottam rá.
- Igazából lenne is egy kérdésem ezzel kapcsolatban – túrt bele a hajába párszor. – Eljönnél velem a bálba?
- Örülök hogy megkérdezted, persze hogy elmegyek – vigyorogtam – mikor is lesz pontosan?
- Holnap után, lassan kész van minden. Szeretnél ebédelni egyet?
- Igen, éhes vagyok. Mi ma az ebéd?
- Nem tudom még, nézzük meg.
Elmentünk az ebédlőbe, és leültünk enni. Beszélgettünk kicsit, majd Valkyt elhívták hogy segítsen még a tánctéren, és pár dolgot felállítani. Úgyhogy én elmentem Miikohoz hogy kell-e valamit csinálni. Természetesen semmi feladat nem volt, de összetalálkoztam a lányokkal, így nekik is elmentünk ruhát nézni. Aleaja természetesen egy kék ruhát választott, ami rövid volt és nagyon kivágott. Ykhar egy habos-babos ruhát választott, ami vajszínű volt. Karenn pedig egy rózsaszín black widow ruhát választott, ezt még névről is ismertem. Néztem mennyit fizetnek, de az enyém majdnem 2-3szor ennyibe került. Valkyon nagyon sokat költött rám... Nem tetszik ez nekem. Amikor visszamentünk főhadiszállásra, Miiko beszélni akart velem. Elmagyarázta a mana működését és elmondta hogy én is fogok kapni hogy tudjak belőle gazdálkodni. Örültem hogy kicsit felvilágosítottak ezzel kapcsolatban is, de nagyon nem tetszik hogy ezek alapján Valky tényleg nagyon sokat költött rám. Valahogy vissza kell fizessem.
A következő nap gyorsan telt, most már rám is szükség volt a díszítésnél, Ykhar vezetésével, és az obszidiános fiúk segítségével mindent feldíszítettünk még a legmagasabb pontokat is. Közben elkezdett havazni is, úgyhogy jó jött a Valkytól kapott kabátom, valamint az első fizetésemből vettem egy meleg cipőt is. Valahogy úgy érzem valaki keze ebben is benne volt, mert meglepően olcsó volt. Ezával is beszélnem kellett hogy próbáljuk kitalálni mi vagyok, a hajam teljesen átmenetes lett, a töve éjfekete lett, a vége türkiz zöld. Eza kezdte kizárni a hótündér ötletét, de én nem akartam bukott angyal lenni. Főleg hogy kiderült a bukásuk miatt néhánynak kitépték a szárnyaikat is, bár az a része hogy bármire képesek eléggé vonzó volt. Akármit is jelenthet az a bármit. Úgyhogy mozgalmas volt ez a nap is.
Este visszamentem a szobámba fürdeni, elég fáradt voltam. Amikor kijöttem a fürdőből valaki az ágyamba feküdt. Még jó hogy volt rajtam törölköző, mert fogalmam sem volt ki van itt.
- Lassú vagy – mormolta, és megismertem a hangjából, Valkyon volt az.
- Hát te? – kérdeztem.
- Jöttem aludni.
- Ja hogy mostantól átköltözöl ide?
- Zavarok? – könyökölt fel
- Nem mondtam – majd elkezdem felé sétálni. – A pizsamámon fekszel.
- Ohh bocsi, tessék – vette ki maga alól, és nyújtotta nekem.
Hátat fordítottam neki, felvettem a pólóm, majd levettem a törölközőt és felöltöztem a póló alá. Az ügyes hadművelet után kivittem a törölközőt és visszajöttem a szobába.
- Te lustaság – nyugtáztam Valky fetrengését.
- Hé én egész nap dolgoztam.
- Nem mintha én nem tettem volna – nevettem rajta.
- Jó na, inkább gyere aludni.
- De én még nem vagyok álmos – mondtam, de leültem mellé az ágyba.
- Gyere piszkálom a hajad – mondta és szinte felemelt fél karral hogy odahúzzon magához.
- Na jó... Közben mesélek. Képzeld Eza szerint angyal vagyok.
- Hűha, tuti eltévesztette, szerintem inkább egy kisördög – mondta mosolyogva, és összekócolt.
- Nem is igaz! – kezdtem püfölni a mellét, de meg se kottyant neki. – Amúgy te egyre kevesebb ruhában alszol, már fel se vettél pólót.
- Mert meleg van – vörösödött el, bevallom ez volt a cél.
- Dilis vagy – nevettem rajta – amúgy félek ettől a bukott angyal dologtól.
- Ha Miiko megtudja ő is fog. Minél tovább titokban kell tartani előle.
- Miért? A képességek miatt?
- A képesség miatt. Egy van, az hogy konkrétan bármit tudsz csinálni.
- Bármit? – néztem rá vigyorogva, mire megint paprika vörös lett
- Azért okosan – söpörte az arcomba a hajam, és nevetett.
- Te vagy a kisördög inkább... – néztem rá gonoszan.
- Hát ahogy elnézlek inkább te – nevetett – na de ne legyél rossz, aludjunk inkább.
- A lusta fajtádat – fogtam a hajam és rápakoltam az arcára az egészet – tessék szenvedj!
- Hé, pfujj, blee, nem kapok levegőt – kalimpált és prüszkölt, én meg majdnem lefordultam a nevetéstől.
- Na jó – mondtam es egy elegáns mozdulattal hátra dobtam a hajam – megmentettelek.
- Kösz. Ezért büntetés jár! – mondta es elkezdett csikizni.
- Neeeee – vinnyogtam, és elkezdtem visítani úgy nevettem, majdnem le is estem az ágyról de Valky elkapott.
- Látod kellett neked rossznak lenni! – még mindig csikizett, úgyhogy gondoltam valahogy meg kell fordítani a helyzetet.
- Ezt neked! – mondtam és beleharaptam a csuklyájába, amire leállt.
- Hegyesek a fogaid. Nem egy vámpír vagy véletlen? – éreztem a hangján hogy mosolyog.
- Nfem – próbáltam válaszolni neki, a nyakával a számban.
- Hát jó – mondta, és átkarolt, majd átfordította a helyzetet így alá kerültem, és rámfeküdt. – Na így talán alhatok
- Segítség – nyöszörögtem a fülébe – nehéz vagy!
- Mit mondtál?! – emelkedett fel, és szúrósan nézett rám.
- Azt hogy nehéz vagy – vigyorogtam rá.
- Te akartad – rámfeküdt, de sokkal feljebb és így a fejem a mellkasa alá került, alig kaptam levegőt tőle – így jobb?
- Neeem, engedj kiii!
- Csak ha megígéred hogy alszunk – nézett maga alá.
- Na jó ígérem.
Lejjebb csúszott, a mellkasomra hajtotta a fejét és átdobta rajtam a karját.
- Jó éjszakát kisördög!
- Neked is nehéz óriás!
- Grr – beleharapott a vállamba
- Na csak nem tanulsz tőlem? – megpusziltam a feje búbját, és átkaroltam.
Hamar elaludtunk. Holnap bál lesz, nagyon izgultam és arról álmodtam hogy ketten táncolunk az óriás tér közepén.
Reggel arra keltem hogy Valkyon teljesen rámfeküdt, és elterült rajtam. Esélyem se volt felkelni, de nem akartam ezért felkelteni, úgyhogy elkezdtem babrálni a haját, meg a nyakát, később az egész hátát. Ahhoz képest hogy tele volt sebekkel a bőre puha volt, a haja pedig selymes. Boldognak éreztem magam, még úgy is hogy semmi kimondott dolog nincs közöttünk. Trayel sajnos ez nem volt elmondható. Ő egy borzalmas természet. Állandóan vitatkozni akar, még akkor is ha amúgy semmi értelme nincs. Ha nincs igaza akkor hisztis lesz és megsértődik, mint egy kisgyerek.
 |
| Tray /Kép: Tumblr/ |
- Jó reggelt Csipkerózsika!
- Az ki? – morogta
- Egy mesében egy csaj aki 100 évig aludt – nevettem, és kikotortam a haját a feje alól.
- Ez nem is volt 100 év... Csak 99
- Hülye vagy – nevettem es megöleltem a fejét, csak azt értem el rendesen. – Na figyelj fel kéne kelni, mielőtt megint beront valaki.
Elkéstem, ebben a pillanatban nyílt az ajtó. Nevra toppant be, azt se tudom mit keresett itt.
- Mi a fasz? – káromkodott.
- Neked is jó reggelt! – morogta Valkyon – Mit akarsz?
- Miiko üzeni hogy mindenki készülődjön, az ebédlőben beszélünk, 1 óra múlva. Utána pedig már a bálra kell öltözni.
- Remek, úgy is éhes vagyok, te nem? – kérdeztem az óriást aki még mindig nem akart felkelni
- Nem tudom
- Na jó én megyek nem akarom ezt nézni – mondta Nevra és becsapta az ajtót.
- Ennek meg mi baja?
- Nem tudom, de nem akarok felkelni – mondta majd ledőlt oldalra.
- Te mit csinálsz? – majdnem leesett
- Leesek – válaszolta, mintha egyértelmű lenne.
- De már nincs matrac! – láttam a felismerést az arcán de már késő volt, lepottyant a földre.
- Au – nyekkent egyet. Lenéztem, de ugyanúgy feküdt mintha az ágyban lenne. – Hideg a föld.
- Talán gyere vissza ide – néztem ahogy szenved – neked mi bajod?
- Nem tudom – mondta és felnyúlt az ágyra – gyere le te is.
- Minek?
- Csak gyere – elkapta a kezem és lerántott.
- Jajj – ráestem, és elterültem rajta – tiszta hülye vagy
- Nem igaz – mondta, majd átfordult és alatta voltam megint.
- Most én is fázok
- Unatkozom – mondta, majd felkelt.
- Hé és velem mi lesz? – fogta magát és felkapott a vállára – Azta de magas vagy!
- Meg kéne fürdenem, tegnap este csak te voltál. Gyere menjünk át a szobámba. – mondta és elindult kifelé.
- Te most mit csinálsz? – még mindig a vállam voltam
- Átviszlek – jelentette ki nemes egyszerűséggel
Átsétált a folyosón, bement a szobájába, majd a szekrényhez sétált és kutatott benne, bement a fürdőbe és letette a cuccait.
- Engem mikor óhajtasz letenni? – kérdeztem
- Jó kérdés...
- Csak nem így akarsz fürdeni?
- Ki tudja? – mondta és láttam hogy mosolyog. – na jó leteszlek – és letett a fürdőben.
- Kimenjek?
- Nekem mindegy – válaszolta, majd nekem háttal levette a gatyáját és belépett a zuhanyba. Elhúzta a függönyt és elkezdett zuhanyozni.
Éreztem hogy most én pirultam el. Fogalmam sincs mi történik. Eddig úgy tűnt semmi tapasztalata nincs most meg ez. Mi a fene folyik itt?
- Nem zavarok? – kérdeztem.
- Miért zavarnál? – jött a válasz a zuhanyból – nem csinálsz semmit
Még, gondoltam, még semmit, de ha így folytatod eléred hogy csináljak.
- Ha kész vagyok menjünk ebédelni
- De én még nem vagyok kész – néztem végig a pizsamámon
- Akkor azért még visszamegyünk a szobádba
- De én is akarok zuhanyozni – mondtam
Kinézett a függöny mögül, és láttam a fél testét, ami kilógott mellette. Arra azért figyelt hogy ne látszódjon túl sok.
- Gyere csak – vigyorgott
Éreztem hogy most én pirulok el megint.
- Ezaz! – mondta – van amitől te is zavarba jössz! – nevetve fordult vissza
Szóval erre ment ki a játék, azt akarta hogy én is zavarba jöjjek. De ezt nem hagyom annyiban, de nem ám. Fogtam egy törölközőt, majd levettem a felsőm, és lassan odaléptem hozzá. Hátulról átöleltem és hozzásimultam. Ezt neked, láttam hátulról is ahogy elvörösödik a feje. Végig simítottam vizes mellkasán majd elengedtem és magamra tekertem a törölközőt.
- Nyertem – nevettem, és láttam hogy nem mer megfordulni.
- Nem igaz... Na jó de, nem merek megfordulni. – vakarta meg a fejét.
- Hehe, csinálhatunk ebből versenyt, de ki tudja mi lesz a vége. Áthozom a cuccaim, utánad fürdök.
- Rendben – mondta legyőzötten.
Kimentem a folyosóra, már pólóban és átsiettem a szobámba pár ruháért. Minél melegebb cuccokat akartam felvenni mert kezdett tényleg téliesen hideg lenni.
Visszasiettem Valkyhoz aki már felöltözve várt rám. Még mindig kicsit vörös volt, de már nem annyira.
- Ez gonosz húzás volt – kicsit újra vörösebb lett
- Te kezdted. Te akartad hogy veled fürödjek, én próbálkoztam, de zavarba jöttél. – vigyorogtam rá.
- Te tényleg egy bukott angyal vagy, sőt már lepaktáltál az ördöggel is. – nézett rám gonoszan.
Odamentem hozzá és megöleltem. Meglepődött de visszaölelt. Jó illata volt és éreztem a derekán a puha bőrét. Nem akartam elengedni.
- Zuhanyozz kisördög! Ha akarod majd nézlek én is – kacsintott, de picit elpirult.
- Te itt most magadat húzod csőbe – mosolyogtam rá, majd elmentem fürdeni.
Gyors voltam, felöltöztem majd elmentünk az ebédlőbe enni. A legtöbb gárdatag már ott volt, és ahogy elkezdtünk enni megérkezett Miiko is. Tartott egy kis eligazítást hogy a bálon mi hol lesz, mi miatt kit kell keresni, de meglepetésünkre Valkyont nem sorolta fel sehol. Kicsit mintha őt is meglepte volna de nem szólt semmit. Amikor végzett, Miiko még szólt a vezetőknek:
- Valkyont, Nevra, Ezarel! Veletek beszélnem kell még.
Valky visszaküldött a szobába, azt mondta készüljek össze, addig ő beszél Miikoval, utána értem jön. Kezdett sötétedni, és az épületen kívül a világítások kezdtek felkapcsolni. A szobában átöltöztem, vettem egy meleg de szép magasított sarkú cipőt, valamint a ruhámat amit Purrirynél vettem. De mivel hideg volt így ezért átmentem Valkyonhoz, hogy feltúrjam a szekrényét és előszedtem egy bundás felsőt, valószínűleg nem hordja már mert jóval kisebb a többinél. A szerzeményemmel együtt visszamentem a szobámba, és kisminkeltem magam egy picit. Kisvártatva kopogtak, és Valky állt az ajtóban
- Kisördög, ha gondolod indulhatunk
- Felőlem mehetünk óriás
Így indultunk neki a bálnak, karöltve.
- Tudtam hogy te voltál – kezdte
- Mi?
- Elloptad a felsőm – mosolygott.
- Fáztam – mentegetőztem.
- Az ördögök sose fáznak – kacsintott rám
Először körbenéztük az egész karácsonyi vásár területén, vettünk egy italt az egyik macskánál, finom volt, de picit erős. Mintha alkohol lett volna, de valahogy mégse. Átsétáltunk a vásáron, egy csomó ruha, cukorka, csengettyű, dísz, mindenféle volt a pultokon. A legfőbb dísz és árucikk mindenhol fenyő, magyal, fagyöngy és hasonló ünnepi dolgok volta. Egyik árus játékokat árult.
- Vegyünk Ynnylnek karácsonyra egy crysalim plüsst! – kiáltottam fel.
- Ezt kérném! – mutatott Valky a plüssre az árusnak, aki odaadta neki. Valky fizetett majd mentünk tovább.
- De hát azt én akartam
- Neked még nincs elég pénzed ilyenekre – mondta. Átkarolt és a kezembe nyomta a plüsst.
- Hogy fogom ezeket mind visszafizetni?
- Mondjuk úgy, hogy néha hagyod magad zavarba hozni
- Tényleg versenyt csinálsz belőle? – nevettem
- Ha nincs ellenvetés – nézett rám
- Legyen ahogy akarod, de hidd el én nyerek – kacsintottam.
- Jó a mai húzásod ördögi volt... Én... Mindegy nem fontos. Nem akarsz cukorkát venni?
- Inkább ennék valami süteményt
- Akkor gyere
Sétáltunk, ettünk, ittunk, beszélgettünk. Visszavittük Ynnylnek a plüsst, szemmel láthatóan örült neki, és befeküdt vele az ágyam aljába pihenni. Mi visszamentünk és sétáltunk még. A zene kertjében befagyott a tó, páran korcsolyáztak, a cseresznyefa előtt párbajozni lehetett, és a pavilon mellett volt a tánctér.
- Szabad egy táncra, kisördög? – nézett rám kissé meghajolva
- Természetesen, óriás úr – hajoltam meg én is
Lassú számot játszottak, így a zene ütemére lassan lépkedtünk, egymáshoz közel. Nem tudom mennyi ideje táncolunk így, de pár szám tuti lement már, amikor Valkyon magához húzott és átölelt. Egy csomó ideig így voltunk, sok pár cserélődött körülöttünk, de mi még mindig fent voltunk.
Egy lassú szerelmes szám indult el most, én pedig felnéztem.
- Jól érzem magam veled – elpirultam
- Én is veled – ő is elpirult.
- Most mindketten zavarba jöttünk – néztem rá mosolyogva – mi lenne, ha ez lenne a célunk?
- A közös zavar? – nézett vissza
- A közös minden
Megcsókolt. Valkyon megcsókolt. Kemény szája először csak hozzáért az enyémhez, játszadozott az ajkaimmal. Szétnyitottam a szám, és visszacsókoltam, lassan érzékien. Tudtam vagyis sejtettem hogy neki ez az első, de meglepően jól csinálta, nyelvével lassan fedezett fel mindent, minden egyes szegletét az ajkaimnak és a számnak. Összeért a nyelvünk amit egy kis sóhajjal nyugtázott, majd egy hangyányit gyorsított a tempón. Megharaptam az alsó ajkát, és megszívtam egy picit. Magához húzott, és tovább dőlöngéltünk a zenére egymásba fonódva.
Amikor elhúzódtunk egymástól szorosan megölelt, és megkérdezte
- Én eléggé zavarba jöttem. És te?
- Én is... De rájöttem valamire
- Mire?
- Hogy szeretlek Valkyon.
- Én is szeretlek téged Katarina..
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése